@prefix rdf: . @prefix ns1: . ns1:europeana-2023859__http___keptar_oszk_hu_029700_029723__ rdf:type . @prefix rdfs: . ns1:europeana-2023859__http___keptar_oszk_hu_029700_029723__ rdfs:label "Jap\u00E1n szomor\u00FAak\u00E1c" . @prefix ns3: . ns1:europeana-2023859__http___keptar_oszk_hu_029700_029723__ ns3:creator ; ns3:description "MediaType: IMAGE" , "europeanaCollectionName: 2023859_AG-EU_LinkedHeritage_NSL" , "id: 2023859__http___keptar_oszk_hu_029700_029723__" , "Description: Az ak\u00E1c (Robinia) a pillang\u00F3svir\u00E1g\u00FAak (Fabaceae) csal\u00E1dj\u00E1ba, a b\u00FCkk\u00F6nyform\u00E1k (Faboideae) alcsal\u00E1dj\u00E1ba tartoz\u00F3 n\u00F6v\u00E9nynemzets\u00E9g. A k\u00F6znyelv gyakran a feh\u00E9r ak\u00E1cot (Robinia pseudoacacia) \u00E9rti „ak\u00E1cfa” alatt. Fajai \u00C9szak-Amerika \u00E9s \u00E9szak-Mexik\u00F3 ter\u00FClet\u00E9n honosak. Az ak\u00E1cok lombhullat\u00F3 f\u00E1k \u00E9s cserj\u00E9k, 4-25 m\u00E9teresre n\u0151hetnek. \u00D6sszetett leveleit 7-21 toj\u00E1sdad lev\u00E9lke alkotja. Vir\u00E1gai feh\u00E9rek vagy r\u00F3zsasz\u00EDnek, t\u00F6bbnyire f\u00FCrt\u00F6kben cs\u00FCngenek. T\u00F6bb faj hajt\u00E1sai t\u00FCsk\u00E9sek, \u00E9s sokuk hajt\u00E1s\u00E1n tal\u00E1lhat\u00F3k ragad\u00F3s sz\u0151r\u00F6k. A nemzets\u00E9g nev\u00E9t Jean Robin francia kert\u00E9szr\u0151l kapta, aki 1601-ban Eur\u00F3p\u00E1ban honos\u00EDtotta a n\u00F6v\u00E9nyt. A nemzets\u00E9g fajsz\u00E1ma szerz\u0151nk\u00E9nt v\u00E1ltoz\u00F3, a minim\u00E1lis n\u00E9gyt\u0151l[1] mintegy t\u00EDzig terjed. T\u00F6bb term\u00E9szetes hibrid is el\u0151fordul. A Robinia-fajok lepk\u00E9k herny\u00F3inak t\u00E1pl\u00E1l\u00E9kn\u00F6v\u00E9nyek\u00E9nt is szolg\u00E1lnak, k\u00F6zt\u00FCk az aranyfar\u00FA lepke (Euproctis chrysorrhoea), a s\u00E1rgafoltos p\u00FApossz\u00F6v\u0151 (Phalera bucephala), az Ectropis crepuscularia (hom\u00E1lyos faaraszol\u00F3) \u00E9s a Hypercompe scribonia (\u00F3ri\u00E1s leop\u00E1rdmoly) herny\u00F3ja fogyasztja.. (Forr\u00E1s: Wikip\u00E9dia) A Brunszvik-kast\u00E9ly Martonv\u00E1s\u00E1ron, Fej\u00E9r megy\u00E9ben tal\u00E1lhat\u00F3. Martonv\u00E1s\u00E1r \u00E9s a Brunszvik csal\u00E1d t\u00F6rt\u00E9nete egym\u00E1st\u00F3l elv\u00E1laszthatatlan. M\u00E1r k\u00E9t-h\u00E1romsz\u00E1z \u00E9vvel kor\u00E1bban is lakott ter\u00FClet volt Martonv\u00E1s\u00E1r, a t\u00F6r\u00F6k id\u0151kben eln\u00E9ptelenedett, majd azt k\u00F6vet\u0151en a Beniczky csal\u00E1d, Beniczky S\u00E1ndor birtok\u00E1ba ker\u00FClt. Id\u0151sebb korompai Brunszvik Antal, M\u00E1ria Ter\u00E9zi\u00E1t\u00F3l kapta a gr\u00F3fi c\u00EDmet \u00E9s a martonv\u00E1s\u00E1ri birtokot. Hal\u00E1la ut\u00E1n, 1783-ban gyermekei k\u00F6z\u00F6tt sz\u00E9tosztott\u00E1k a birtokait. Als\u00F3korompa sorsh\u00FAz\u00E1s \u00FAtj\u00E1n a fiatalabb fi\u00FA\u00E9, J\u00F3zsef\u00E9 (a majdani t\u00E1rnokmester\u00E9 \u00E9s orsz\u00E1gb\u00EDr\u00F3\u00E9), Martonv\u00E1s\u00E1r pedig Antal\u00E9 lett, ahol k\u00E9s\u0151bb fia Ferenc \u00E9p\u00EDtette fel a Brunszvik-kast\u00E9lyt. 1785-ben, amikor a birtok m\u00E9g a Beniczky csal\u00E1d birtok\u00E1ban volt, akkor \u00E9p\u00FClt meg a kast\u00E9lynak azon r\u00E9sze, amely egy f\u00F6ldszintes, barokk k\u00FAria volt. A kast\u00E9ly \u00E9p\u00EDt\u00E9se 1783 - 1785 k\u00F6z\u00F6tt t\u00F6rt\u00E9nt, akkor 11 helyis\u00E9g volt az egyik sz\u00E1rnyon 6 - 7 helyis\u00E9g a templomnak a t\u00FAls\u00F3 oldal\u00E1n. Brunszvik Ferenc az 1820-as \u00E9vekben emeletet \u00E9p\u00EDttetett a kast\u00E9lyra \u00E9s klasszicista st\u00EDlusban \u00E1t\u00E9p\u00EDtette a kast\u00E9lyt. Fia Brunszvik G\u00E9za neog\u00F3t st\u00EDlusban \u00E9p\u00EDttette \u00E1t a kast\u00E9lyt, 1872 – 1875 k\u00F6z\u00F6tt. Majd 1893-ban eladta a birtokot, \u00E9s az egy r\u00F6vid ideig J\u00F3zsef K\u00E1roly Lajos f\u0151herceg birtok\u00E1ban volt. \u0150 renov\u00E1l\u00E1st hajtott v\u00E9gre, majd n\u00E9gy \u00E9v m\u00FAlva 1897-ben eladta a kast\u00E9lyt Dreher Antal s\u00F6rgy\u00E1rosnak, aki 1945-ig birtokolta. Az \u00E9p\u00FCleten az 1920-as \u00E9vekben kisebb \u00E1talak\u00EDt\u00E1sok t\u00F6rt\u00E9ntek. 1945-ben hadi k\u00F3rh\u00E1zat rendeztek be az \u00E9p\u00FCletben, majd gazd\u00E1tlan lett. 1953-t\u00F3l a Tudom\u00E1nyos Akad\u00E9mia fennhat\u00F3s\u00E1ga al\u00E1 tartozik. A h\u00E1bor\u00FAs k\u00E1rok ut\u00E1n pedig az 1970-es \u00E9vekben Budai Aur\u00E9l tervei szerint \u00E1ll\u00EDtott\u00E1k helyre. A kast\u00E9lyban ma Beethoven eml\u00E9km\u00FAzeum m\u0171k\u00F6dik.A 70 hekt\u00E1ros angolkertet Brunszvik Ferenc alak\u00EDttatta ki. A kert tervez\u0151je Heinrich Nebbien. A parkon \u00E1tfoly\u00F3 Szent L\u00E1szl\u00F3 patak viz\u00E9t felduzzasztva kis szigetet hoztak l\u00E9tre. A kertben \u00E9gereset t\u00F6rpe mandul\u00E1st telep\u00EDtettek, valamint egzotikus fafajokat \u00FCltettek. \u00CDgy c\u00E9drusokat, mocs\u00E1ri ciprust, plat\u00E1nok ker\u00FCltek ide. A m\u00E1sodik vil\u00E1gh\u00E1bor\u00FA alatt \u00E9s ut\u00E1n s\u00FAlyos k\u00E1rokat szenvedett park helyre \u00E1ll\u00EDt\u00E1sa 1949-ben kezd\u0151d\u00F6tt. Az angolkertet 1953-ban term\u00E9szetv\u00E9delmi ter\u00FClett\u00E9 nyilv\u00E1n\u00EDtott\u00E1k. A ter\u00FClet fenntart\u00F3ja az MTA Mez\u0151gazdas\u00E1gi kutat\u00F3int\u00E9zete. A kast\u00E9ly-parkban a szigeten \u00E1ll\u00EDtott\u00E1k fel a zenek\u00F6lt\u0151 hal\u00E1l\u00E1nak 100. \u00E9vfordul\u00F3j\u00E1n P\u00E1sztor J\u00E1nos: Beethoven szobr\u00E1t. (Forr\u00E1s: Wikip\u00E9dia)" ; ns3:image ; ns3:name "Jap\u00E1n szomor\u00FAak\u00E1c"@hu . @prefix ns4: . @prefix ns5: . ns1:europeana-2023859__http___keptar_oszk_hu_029700_029723__ ns4:accessInfo ns5:accessinfo ; ns4:agential _:b20448132 ; ns4:sourceInfo ns5:sourceinfo ; ns3:isPartOf ; ns4:spatial _:b20448133 . @prefix ns6: . ns1:europeana-2023859__http___keptar_oszk_hu_029700_029723__ ns3:inLanguage ns6:mul ; ns3:spatial .